2017. április 22.

Könyvfesztivál, 2017 - folytatással jelentkezem

Minden egyes nap bővelkedik élményekben.

Számomra mindig meglepő, hogy azok az emberek, akiknek a könyveit olvasom, milyen szerények, közvetlenek és kedvesek. 
Böszörményi Gyula és Cséplő Noémi egy fáradhatatlan páros, akik éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy mi olyan remekeket olvassunk, mint Ambrózy báró sorozata. 


Kántor Kata nyugodt kiskutyájával, és különleges ajándékaival varázsolt el. 
Majd látogatást tett a standon Bessenyei Gábor is, akivel tavaly ismerkedtem meg, pont a Könyvfesztiválon, és egy remek beszélgetést követően alig vártam, hogy elolvassam a könyvét.

Remélem, holnap is kapok egy frappáns dedikálást, ami után belekezdek majd, pontosabban folytatom az Olimposz legyőzése sorozatot. ;) 
Be kell valljam, amikor belépve a standra köszöntünk egymásnak, és látszott rajta, hogy megismert, kicsit jobban kihúztam magam - nem minden nap ismeri meg az embert egy számára szimpatikus író. Csak úgy tapsikoltam magamban örömömben. :)

És ma is találkoztam különleges figurákkal a Könyvfesztiválon, akik felejthetetlenné tették a mai napot. Közülük egy történetet szeretnék csak elmesélni.

Ma egy kisfiú a standunknál marketingessé avanzsált.
Ha láttatok már belevaló gyereket, ő minden szempontból az!
Először is úgy ismerkedtem meg vele, hogy sorra vette a stand kínálatát, és közölte, hogy amúgy ő tudja, hogy az Egy ropi naplója sorozat negyedik kötete hiányzik, és a Csináld magad kiadás sincs itt. Miután ki tudtam magunk menteni egy Csináld magad kiadás bemutatásával - a negyedik újranyomás alatt van - el kezdett birkózni a barátnőjével a standon.
Jelentem, mindketten túlélték sérülés nélkül a hadakozást.
Ám, a kiscsávó visszatért. Anyukástul.
És ahogy nemcsak egyedül ő állt a standnál, hanem egy másik szülő is éppen a kisfiának érdeklődött a Ropiról, beszállt a beszélgetésbe, és elkezdte ecsetelni, milyen jó kis sorozat a Ropi, a film és a filmes könyv is mennyire jó, és emellett még a Profi Noki is remek olvasmány volt. Merthogy ő már azon is túl van.
Igen. Nagyon olvasott.
És lelkes.
Valamint határozott.
Könnyen megkedvelhető karakter. :)
Közöltem vele, hogy jöhetne hozzánk marketingesnek, ha gondolja. Szívesen látjuk.
Erre, két kezét összekulcsolva a pultra tette, felnézett rám, és azt kérdezte:
- Mennyi a havi fizetés?
Ott a pont!
Az anyukája végül, a kései órára hivatkozva, elindult vele, el a standunktól.
A kisfiú menet közben odafordult felé:
- Marketinges leszek.
Majd hátrafordult, ránk nézett, és hangosan odaszólt nekünk
- Imádom a Könyvmolyképzőt! Imádok mindenkit!

Mi is őt! ;)
És azt hiszem, ennél jobb végszót keresve se találnék ;)

Imádom a Könyvmolyképzőt!
Imádom a Könyvfesztivált ;)
Patyi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése