2017. február 2.

Levél az Írónak

Kedves Böszörményi Gyula!

Habár én nem tudom olyan szépen formálni és alakítani a mondatokat, ahogyan Ön, azért megpróbálom szavakba önteni az érzést, ami a hatalmába kerít, miközben a könyveit olvasom.

Hadd kezdjem azzal a ténnyel, hogy egy Böszörményi-könyv esetében nem az ijedség fog el, mikor meglátom a vastag(abb) olvasmányokat, és nem eltántorítanak az oldalakon átívelő történetek, hanem elszomorítanak: hisz akár több mint hatszáz oldal legújabb olvasmányom Öntől, én többet szeretnék.
Telhetetlen vagyok.
Elnézést.

Ám írásai már az első mondatoknál elrepítenek a könyv világába, és habár néha napján csak egy-két sor elolvasására jutott is időm, mégsem szakadtam ki soha a forgatagból.
Pedig voltak ám történések!

A különleges, elragadó nyelvezet.
A szerethető, néha idegesítő, mégis markáns karakterek.
A nem mindennapi színhelyek, tetthelyek.
A csavaros történések.
A női gondolatok hű tükrözése, és átérzése, megértése.

Nehéz megtalálnom a megfelelő szavakat, szóösszetételeket, jelzőket, hogy leírjam, miért szeretek egy Böszörményi-könyvet a kezembe fogni.

Bevallom őszintén, a legnagyobb szerelmem a magyar könyvek világában az Ön Ambrózy báró sorozata. Ha valaki megkérdezi, milyen olvasmányt ajánlanék neki, az első gondolatom a Leányrablás Budapesten, a második A Rudnay-gyilkosságok, a harmadik a Beretva és tőr, a negyedik pedig az Ármány és kézfogó.

Csakhogy, én balga, ma megvilágosodtam.
Több átaggódott, nevetéssekkel, izgalmakkal, néhol bánattal teli nap után, amely érzelmeket mind Mili és Emma kisasszony, valamint Ambrózy báró legújabb kalandjai váltottak ki belőlem, egy olyan függővéggel találtam magam szembe, hogy még most sem tértem igazán magamhoz.
Folytatása következik!

Habár mikor megkaptam Ármány és kézfogó című remekét, kissé elfogott a szomorúság, hogy talán ez lesz az utolsó kötet, mégis izgatottan vártam, hogy felfedezhessem Ambrózy báró féltve őrzött titkát, hogy fényt derítsek Hangay Emma sanyarú sorsának okaira, és – bármennyire is tetszett a romantika háttérbe szorulása az elmúlt kötetekben – nyomon követhessem Hangay Mili vágyainak beteljesülését, avagy...


Kedves Böszörményi Gyula!

Remélem, nem bánja, hogy nem úgy kezdtem, hogy „tisztelt”, habár ez az indítás is igaznak bizonyulna, mégis úgy érzem így jobb. Emberközelibb. Barátságosabb.

Köszönöm!

Köszönöm, hogy megosztja velem és minden olvasótársammal ezeket a remek történeteket.
Köszönöm, hogy betekintést nyerhetünk Mili, Emma és Ambrózy Richárd mindennapjai.
Köszönöm, hogy megismerhettem őket.
És Köszönöm, hogy még további részekkel gazdagítja könyvespolcom kínálatát, valamint ízes fogalmazásaival a szókincstáram.

Üdvözlettel,
őszinte rajongója,
PatyiMoly

4 megjegyzés:

  1. Öröm olyan bejegyzéssel találkozni, ami a saját érzéseinket is tükrözi. Hát, nekem ez ma megadatott. Szívből jövően egyetértek, és remélem nem illetlenség ha megkérdezem, -ugyanis a kíváncsiságom útjába, soha nem állt semmi, - tehát, megkérdezhetem, hogy kinek szurkolsz? :)

    VálaszTörlés
  2. Öröm olyan bejegyzést olvasni, ami tükrözi az olvasó szenvedélyét, mely megegyezik sajátunkéval is. Köszönöm, hogy ma ezt olvashattam, hálás vagyok, és remélem nem illetlenség megkérdezni, - kíváncsi a természetem, nem sokat tehetek - kinek szurkolsz? :)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szépen köszönöm a szép szavaid, Emily! :)
    És dehogyis illetlenség, ám a válasz nagyon nehéz! Elsőre az jutott eszembe, hogy a fiúk vagy lányok közül, mert imádom Tarján Vilit is :) De azt hiszem, a lányokra célzol. ;)
    Náluk az a helyzet, hogy valahogy Mili közelebb áll a szívemhez, és habár néha idegesít, mégis szívemen viselem sorsát. Emma viszont érettebb egy érettebb férfihoz, nem igaz? Szóval, lehet az egy jobb kifejlet lenne a szereplők jövője számára.
    Összességében, én nem tudom :D
    Te hogy állsz ezzel a kérdéssel? :))

    VálaszTörlés
  4. Szia PatyiMoly!

    Jó újra olvasni az új bejegyzéseidet! Reméljük gyalrabban ajándékozol meg a hű olvasóidat, mint pl. engemet is jobbnál jobb posztokkal és későbbiekben, ha van rá több időd, akkor videókkal is! :)
    Ha vmikor jobban ráérsz, akkor tudnánk blogolással és egy kis irodalomról beszégetni molyon vagy épp a facebookos oldalunkon keresztül?
    Továbbiakban is sok sikert az egyetemhez és blogoláshoz! ;)

    VálaszTörlés